UK: Goshawk DE: Habicht
FR: Autour des palombes ES: Azor Común
CZ: jestřáb lesní DA: Duehøg
DU: Havik FI: Kanahaukka
NO: Hønsehauk SE: Duvhök
RU: Ястреб-тетеревятник PL: Jastrząb
HU: héja SK: Jastrab lesný
LV: Vistu vanags CN: 蒼鷹
RU: Тетеревятник JP: オオタカ
AR: البازي KR: 참매
GR: Διπλοσάϊνο PT: Açor
UKR: Велики яструб TR: Çakırkuşu
HE: נץ גדול

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)

Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)

Nem: Accipiter

Faj: A. gentilis

Alfajai:
Accipiter gentilis albidus
Accipiter gentilis apache
Accipiter gentilis arrigonii
Accipiter gentilis atricapillus
Accipiter gentilis buteoides
Accipiter gentilis fujiyamae
Accipiter gentilis gentilis
Accipiter gentilis laingi
Accipiter gentilis marginatus
Accipiter gentilis schvedowi

(Az illusztráción több héjaféle is látható.)

 

 Elterjedése:

 

Testméretek:

Testhossz (cm) 48-62
Szárny fesztávolság (cm) 135-165
Hím tömege (g) 600-1100
Tojó tömege (g) 900-2000

Fészek:

Kizárólag erdőkben fészkel. Általában a magas fát szemeli ki magának, váltófészket is használ. A fészeképítés javát a tojó végzi.

Költés:

Áprilisban 4-5 tojást rak, ezek 35-38 nap alatt kelnek ki.

A leguniverzálisabb solymászmadarunk, szőrmés és tollas zsákmányt is ejt. Zsákmányát kézről indítva, vagy szabadon követésből pedzi.

 

 

 

Accipiter nisus UK: Sparrowhawk
DE: Sperber FR: Epervier d'Europe
ES: Gavilán Común CZ: krahujec lesní
DA: Spurvehøg DU: Sperwer
FI: Varpushaukka NO: Spurvehauk
SE: Sparvhök PL: Krogulec
HU: Karvaly SK: Jastrab krahulec
LV: Zvirbuļu vanags TR: atmaca
Esparver vulgar Gabirai Astor Aztore
CN: 雀鷹 RU: Перепелятник Ястреб-перепелятник
JP: ハイタカ AR: الباشق
KR: 새매 GR: Τσιχλογέρακο
PT: Gavião da Europa UKR: Малий яструб
HE: נץ מצוי

 

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)

Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)

Nem: Accipiter

Faj: Accipiter nisus

 

Alfajai:

Accipiter nisus nisus: Nyugat palearktikától nyugat Szibériáíg. Kelet-Afrikában és az Arab félszigeten telel.Európai- vagy Északi-Karvalyként említik.

(Vajon amit itt "északinak,, hívunk az csupán egy színváltozat és nagyobb termetű valamivel, vagy kimaradt egy alfaj?? Aki tudja a választ E-mailezzen. Köszi. A szerk.)

Accipiter nisus woltersdorffi: Korzika és Szardínia, Szardiniai karvalyként említik. A legsötétebb alfaj, kis termetű.

Accipiter nisus punicus: Északi-Nyugat-Afrika és a Szahara északi része. Nagy termetű és világos.

Accipiter nisus granti: Kanári szigetek és Madeira (Tennerifét is beleértve), Kanári szigeteki karvalyként említik. Kissebb és sötétebb mint a nisus. Nagyjából 200 párra becsülik ennek az alfajnak az állományát.

Accipiter nisus nisosimillis: Közép-Kelet-Szibériától Manchuria-íg és Japán-íg. Dél Indiában, Sri Lankán és Indokínában telel. A legnagyobb alfaj.

Accipiter nisus melaschitos: Közép-Ázsia hegységei a Himaláját is beleértve.

A héjához hasonló minden terepviszony közt jól használható madár, mérete és vérmérséklete végett azonban csak gyakorlott solymásznak való. Tollas zsákmányát kézről vagy szabadon követésből ejtheti el.

 

Alfajai:

Parabuteo unicintus unicintus

Parabuteo unicintus harrisi

 

Parabuteo unicinctus unicinctus: A legkissebb a két alfaj közül.

Unicinctus hím súlya: 480 - 650 g
Unicinctus tojó súlya: 800 - 900 g

Parabuteo unicinctus harrisi: Átlagos mérete:

Harrisi hím: 700 - 820 g
Harrisi tojó: 950 - 1100 g
(Néha mexicanus -ként említik.)

A harriseket sokszor szokták a héjával összemérni, azonban csekéjebb sebessége és magas intelligenciája miatt jó vadászmadarat csinálni belőle nem mindig könnyű feladat. A kezdő solymászoknak ideális, mert igen toleráns a hibákkal szemben. A kártevő riasztásban és változó környezethez történő gyors alkalmazkodása miatt azonban akad feladat ezen madarak számára is. Természetes viselkedésformája, miszerint családi kötelékekben vadászik, jól kamatoztatható, amennyiben egy baráti társaság együtt indul meg vadászni madaraikkal. A harrisek akár többedmagukkal is engedhetőek főleg szőrmés, esetleg lassúbb szárnyas vadra is.

 

 

 

 

UK: Peregrine DE: Wanderfalke FR: Faucon pà¨lerin
ES: Halcón Peregrino CZ: sokol stěhovavý
DK: Vandrefalk NL: Slechtvalk FI: Muuttohaukka
IT: Falco pellegrino NO: Vandrefalk SE: Pilgrimsfalk
YU: Sivi soko PT: Falcão peregrino RU: Сапсан
PL: sokół wędrowny SK: sokol sťahovavý
HU: Vándorsólyom NL: Shaheen Falcon
LV: Lielais piekūns CN: 游隼 JP: ハヤブサ
AR: الشاهين KR: 매 GR: Πετρίτης TR: Doğan
UKR: Сапсан AF: Swerfvalk HE: בז נודד

 

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)

Osztály: Madarak (Aves)

Rend: Sólyom-alakúak (Falconiformes)

Család: Sólyomfélék (Falconidae)

Nem: Valódi sólymok (Falco)

Faj: F. peregrinus

 

Alfajok:

 

 

 

*A Berber sólyom és a Vörösfejű-Shahin a tudomány új álláspontja szerint külön fajokat képviselnek. Azért írtam őket a Vándorsólyom alfajai közé, mert még pár éve ide tartoztak!

Az alfajok elterjedése.

A vándorsólyom (Falco peregrinus Tunstall, 1771) közepes termetű ragadozómadár. A tojó mintegy egyharmaddal nagyobb a hímnél, testtömege 900-1100 g, hossza 50 cm is lehet. A hím ezzel szemben csak 600-800 g és testhossza 40-45 cm. Kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága 100-110 cm a tojók, illetve 90-100 cm a hímek esetében. A vándorsólymokra jellemző a széles sötét barkó, amely az öreg és a fiatal madáron egyaránt megtalálható. A fiatal madarak feje és háta sötét szürkésbarna, a nyakszirten világosabb, vörösesbarna árnyalattal, hasoldaluk sárgás alapon hosszanti sötétbarna foltokkal mintázott. A csüd, a lábujjak és a viaszhártya halvány sárgás színű, de egyes alfajoknál egészen kék is lehet. A fiatalok második ősszel kapják meg öregkori tollruhájukat. A felnőtt madarak feje, nyakszirtje és pofája szürkésfekete, hátuk hamvas palaszürke. A farktollakon fehér végszalag található. A torok és a begy fehér, néha krémszínű árnyalattal. A mell sűrűn, vagy kevésbé sűrűn mintázott apró csepp alakú pettyekkel. A hasoldal a hímeken finomabban, a tojókon durvábban harántsávozott. A hímeknél, a kor előrehaladtával a melltől a has egyre ritkul a sávozás, aminek következtében egyre "világosabbá válik" a mell. Ez a jelenség a tojókon nem figyelhető meg. A toll által szabadon hagyott részek, a csüd, a lábujjak és a viaszhártya sárga, és a hímeknél általában élénkebb színű.

Repülés közben jellemző rá a gyors, lapos szárnycsapásokkal való egyenes vonalú, tempós repülés, a gyors szárnycsapásokkal való emelkedés, a sarlóalakban tartott (innen a latin ’Falco’ nemzetségnév: falcata = sarló alakú) vagy összezárt szárnyakkal való zuhanás. Egyenes vonalú repülés és siklás (körözés) közben jól megfigyelhető a sólymokra jellemző, hosszú, hegyes szárny, és a viszonylag rövid farok.

Brehm a vándorsólyomról a következőket írja: "Egész felső része világos palaszürke, sötét palaszínű s háromszögű foltokból alakult szalagokkal rajzolt. A homlok szürke, a fekete barkótól határolt torok, valamint a felsőmell fehérsárga, az alsómell, valamint a has fehéres, szürkés vagy vöröses árnyalattal, előbbi barnasárga sávozással és kerekded szívalakú foltokkal rajzolt, a has sötétebb harántfoltokkal szalagozott, amelyek kivált a végbél tájékán és a gatyákon felötlők. Az evezők palafeketék, a belső zászlón rozsdasárga, szalagszerű foltokkal, a kormánytollak világos hamuszürke szalagozással és az oldaltollak hegye sárgás szegéllyel. Az élő madár tollazata szürkésen futtatott. A tojó rendesen élénkebb színű, mint a hím."

"A vándorsólyom – mondja Naumann – bátor, erős, rendkívül ügyes madár; erőteljes testalkotása és villámló szeme ezt első pillantásra elárulja. A tapasztalat bizonyítja, hogy a természet nem hiába ruházta fel oly borzasztó fegyverekkel és hogy azok használatában közeli rokonaival, a vadász- és kerecsensólyommal méltóképpen vetekszik.

A vándorsólyom – hegyesszárnyú-, galambfogó sólyom – Magyarországon rendszeresen fészkelő, de sehol se gyakori madár. A kerecsensólyommal szemben a magas hegyvidék lakója s itt főleg a meredek sziklafalakon fészkel. A fészkelők állománya jelenleg már nagyon megcsappant. A Nemzeti Múzeumban vannak 1854-ből a Bihar megyei Sólyomváron szedett tojásai. A magasabb hegyvidékről ősz felé leszáll az alacsonyabb vidékekre s ugyanitt gyükeleznek az északibb fészkelőterületekrol való példányok. Nálunk tehát részben állandó, részben téli vendég. Téli tartózkodásuk idején gyakran ellátogatnak a városokba is, ahol a templomtornyok alkotják megfigyelőhelyüket, ahonnan aztán rávetik magukat a túlnyomóan házigalambokból álló zsákmányukra. Dr. Vasvári M. már évek során át mindig megfigyeli egy vagy több példányát a kőbányai plébániatemplom tornyán. Ugyanő figyelte meg Szegeden 1926 nov. és dec. hónapokban a fogadalmi templomnál".

A sólyom érzékszervei közül kétségtelenül a látása a legkifinomultabb. A zsákmányt már nagyon messziről észreveszi – a galamb nagyságú madarakat már 4 kilométerről meglátja.

A vándorsólyom a legkedveltebb vadászmadár a sólymok közül. Egyrészt megfizethető ára, illetve támadókedve és szédületes sebessége miatt. Szárnyas zsákmányát kézről indítva, vagy magas kőrözésből ejti el. Utóbbihoz vadmegálló kutya segítsége szükséges, főleg fácánra, fogolyra repítjük ezen módszerrel. Kézről indítva általában varjúfélék pedzésére kiváló, valamint cserkelve, tarlózó vadlibáinkat is kiválóan pedzheti.

 

Alfajai:

1. Falco r.intermedius
2. Falco r.uralensis
3. Falco r.grebnitzkii
4. Falco r.obsoletus
5. Falco r.candicans
6. Falco r.islandus

A legnagyobb termetű sólyomféle, így nagyobb zsákmányok elejtésére is alkalmas, valamint szőrmés vadra is engedhető a vándorsólyommal ellentétben. Igen érzékeny azonban mind a gombás fertőzésekre, mind a takarmányállatoktól eredő betegségekre egyaránt. Magas kőrözésből és kézről indítva is kiválóan vadászik, érzékenységén túl, magas ára miatt nem túl elterjedt hazánkban.

 

 

UK: Saker DE: Würgfalke FR: Faucon sacre
ES: Halcón Sacre CZ: raroh velký
DK: Slagfalk NL: Saker Valk NO: Tartarfalk
FI: Aavikkohaukka IT: Sacro SE: Tatarfalk
YU: stepski soko GR: Στεπογέρακο
PT: Falcão Sacre RU: Балобан PL: Raróg
SK: sokol rároh HU: Kerecsensólyom
CN: 獵隼 JP: セアカアハヤブサ KR: 헨다손매
GR: Στεπογέρακο UKR: Балобан
TR: Ulu doğan HE: בז ציידים

 

Alfajai:

Falco cherrug cherrug

Falco cherrug milvipes

Falco cherrug saceroides

Falco cherrug altaicus

Falco cherrug cyanopus

Falco cherrug coatsi

Falco cherrug hendersoni

Falco cherrug danubialis

Falco cherrug aralocaspius

Falco cherrug gurneyi

Falco cherrug lorenzi

Falco cherrug progressus

Falco cherrug cherrug : Közép-Kelet és Dél-Kelet-Európától a Közép-Ázsiai sztyeppe zónáíg. (Magában foglalja az aralocaspius, cyanopus, danubialis és gurneyi változatokat). Sztyeppi- vagy Nyugati kerecsensólyomként említik.

Falco cherrug milvipes: ürkmenisztántól keletre Közép-Ázsia hegyvidékéíg és kétségtelenül Irán és Kisázsia is az otthona. (Magában foglalja az altaicus, coatsi, hendersoni, lorenzi, progressus és a saceroides változatokat.) Hegyi- vagy Keleti Kerecsensólyomként említik. A többi alfaj már nem szerepel külön alfajként. Az előbbi két alfajhoz sorolják őket, mint változatokat.

Falco cherrug altaicus : A tudomány által még mindíg nem tisztázott ennek az alfajnak a kérdése. Egyesek egy alfajnak tekintik, mások csupán egy változatnak és akadnak olyanok is akik a vadászsólyom és a kerecsensólyom természetes hibridjének tekintik. Általában az utolsó állítás mellett voksolnak, de ez még nyitott kérdés.

 

Falco cherrug saceroides

Falco cherrug cyanopus : Közép-Európától Kelet-Oroszország-íg
Falco cherrug coatsi

Falco cherrug hendersoni

Falco cherrug danubialis : Közép- Kelet-Európa

Falco cherrug aralocaspius

Falco cherrug gurneyi

Falco cherrug lorenzi

 Falco cherrug progressus

A Magyarok eredetmondájának szereplője, valamint kedvelt solymászmadár a világ minden részén, sőt a környező országokban is. Sajnálatos módon hazánkban a vele való solymászat nem engedélyezett. Ennek oka a múlban a természetvédelmi szabályozásunkba beleégett sztereotípia, hogy a közel-Keletre értékesített példányoknak magas az ára és a solymászati felhasználása veszélyeztetheti a haza állományt, valamint az a téves információkon alapuló a természetvédelem dolgozóinak átadott téveszme, hogy tenyésztése rendkívül nehéz. Az igazság az, hogy az egyik legkönnyebben tenyészthető sólyomféle! Kézről indítva és magas kőrözésből is pedzetünk vele szőrmés és szárnyas vadakat egyaránt, akár nagy testűeket is. Az egyik legolcsóbb sólyomként az vadászsólyom jobb alternatívája volna hazánban a betegségekre igen ellenálló mivolta miatt. Állományának fennmaradása az élőhelyfejlesztésen keresztül volna jól megvalósítható!

 

 

Alfajai:

 Falco biarmicus biarmicus (Közép- és Kelet-Afrika)

Falco biarmicus abyssinicus
Falco biarmicus tanypterus (Líbia, Egyiptom, Izrael, Jordánia és Szíria)
Falco biarmicus erlangeri (Tunézia, Algéria és Marokkó)
Falco biarmicus feldeggi (Olaszország, Görögország, Szerbia, Horvátország, Makedónia és Törökország)

 Legtöbbször bemutatókon találkozhatunk Velük, bár a jól felkészült solymász kezén ütőképes vadászmadár válhat belőle. Alfajai közül a törzsalak, valamint a dél-Európa lakójaként ismert F.b.feldeggi-ből válhat jó vadászmadár. Sapka alól dobva és magas kőrözésből egyaránt jól használható.

 

 

 

 

Alfajai:

Falco columbarius aesalon : észak Európától nyugat Szibériáíg

F.c. subaesalon: Izland

F.c. insignis: Észak-tól kelet Szibériáíg, A világosabb az asesalon-nál, a Közel-Keleten telel.

F.c. pallidus: Észak Kazakhsztán sztyeppéin és dél-kelet Szibéria, nagyobb és világosabb az insignis-nél, ritka téli vendég a Közel-Keleten.

F.c. pacificus: Oroszország és a Távol-Kelet.

F.c. lymani: Közép-Ázsia, ürkmenisztán, Oroszország, Kína és Mongólia.

F.c. columbarius: Nyáron kelet-Kanada, déli irányban Michigan-íg és keletre pedíg a a Great Plains(nagy síkságok) keleti határáíg. Telelni Dél- és Közép-Amerikáíg vonul:kelet Mexikó, észak Venezula, Equador

F.c suckleyi: Megtalálható az észak-nyugati parti régiókban, észak Kaliforniától, Alaszkáíg. Nagyon szép sötét változat, a solymászok fekete törpesólyomnak becézik.

F.c. richardsonii: dél Kanada Montanától délre, kelet Dél Dakotáíg, ritka nyugat Nebraskában és nyugat Észak Dakotában. Teléskor észak-Mexikóíg vonul. Préri törpesólyomnak becézik.

Hazánkban tradícionálisan vadon fogott egyedeket használtak, azonban manapság már könnyen hozzáférhetőek a tenyésztett példányok! Komoly odafigyelést igényel ez a miniatűr vadászsólyom, hiszen szinte az Északi sólyom kicsinyített mása, csupán lábai alkalmazkodtak a főleg madarakból álló zsákmányának elfogására. Sajnos a törpesólyommal való vadászat sem engedélyezett magyarországon.

A legnagyobb termetű solymászatra használt madarunk, mellyel a nagyobb vafak is elejthetőek. Magyarországon a sasokkal történő vadászat során a legjellemzúbb vadfajok a mezei nyúl, a róka és az őz tarvad. Esetenként muflont, vaddisznót sakál is ejtettünk el sassal hazánkban. Ázsibán a farkas vadászatára is használják. Kázről indítjuk a zsákmánya felé, azonban pl. Skóciában és Spanyolországban magas kőrözésből is vadásznak sasokkal. A hímeket nyúlra, rókára, míg a tojókat ezen felül nagyobb zsákmányállatok elejtésére használhatjuk. Csak nagy tapasztalattal rendelkező és a sasos solymászatban jártas mester tanításainak birtokában javasolt a sasokkal történő vadászat! Ellenkező esetben balesetveszélyes a nem kellően felkészült solymász sassal felvértezve! 

 

Alfajai: